Bűnös vágyak - 40. fejezet 18+

Sziasztok!

Csapjunk is bele a közepébe és lássuk, hogy mit fog kideríteni Gitta és vajon igazak-e a sejtései Ákos kapcsán. :) Ha van véleményetek, akkor azt most se tartsátok magatokban.:)

Morwen

***********************

Egész testemben remegtem a feszültségtől, amikor végre odaértem a megadott címre. Igen, így már minden ismerős volt, tudtam, hogy jó helyen járok. Mély levegőt vettem, kiszálltam az autóból, majd elindultam a ház felé. Mire végre felértem a megfelelő szintre, azt hittem, hogy megőszülök. Az idő is mintha csak vánszorogna. Idegesen kopogtattam Ákos ajtaján, mire szinte azonnal ajtót nyitottak.

A lélegzetem is elakadt, amikor megláttam magam előtt azt a nőt, és közben a legrosszabb rémálmom vált valóra. Mintha most lépett volna ki a legújabb divatmagazin oldalairól. Hosszú lábak, karcsú derék, formás mellek és emellé fenékig érő hamvasszőke haj. A tökéletes nő... A tökéletes férfi oldalán... Nem, nem, Ákos nem az! Hazug, kétszínű ember! Pontosan az ilyen cicababa illik mellé, tökéletes pár!

- Szervusz - köszönt rám csilingelő hangján a nő, és közben végig úgy mozgott, mintha valóban modell lenne. Minden lépése, kézmozdulata, valami olyan fenségről árulkodott, amiért én igazából csak sajnálni tudtam. - Szóval te vagy Ákoska új szerzeménye - mondta mosolyogva és közben tetőtől talpig végigmért. - Nem rossz - mondta elismerően majd elmosolyodott.

- A telefonomért jöttem - mondtam feszülten, hárítva a bókját, majd kinyújtottam a kezem.

- Ejnye, máris összekaptatok? - kérdezte tetetett sajnálattal. - Azt hittem te végre tovább bírod majd - tette hozzá mosolyogva. Fel sem tűnt, hogy tegeződésre váltott, de nem is érdekelt. Most hogy személyesen láttuk egymást, kiderült, hogy nagyjából egy korosztály vagyunk, de ő talán kicsit fiatalabb lehetett nálam.

- Köszönöm - mondtam, amikor végre a kezembe adta a telefonomat. - Viszlát! - köszöntem el tőle és már fordultam is meg, amikor utánam szólt.

- Azért remélem nem törted össze a kicsi szívét - mondta csilingelő és kárörvendő hangon. - Nincs kedvem összekaparni őt. Örülök, hogy visszatért Debrecenből, ne zavard el ismét Pestről.

- Ismét? - fordultam felé értetlenül.

- Ó, hát nem mondta? - kérdezte sejtelmes mosollyal az arcán. - A válásunk után egyenesen Debrecenig futott. Vagy ezt neked nem mesélte? Hopsz - mondta mosolyogva és a kezét a szája elé tette. Hirtelen csapott belém a felismerés, ahogy végignéztem őt. Tisztán láttam most már rajta, hogy ez a nő velejéig gonosz és ahol tud, keresztbe akar tenni Ákosnak. Létezhet az, hogy Ákos nem játszott velem és csak ez a nő akarja besározni? Nem, az nem lehet... Akkor sincs megfelelő indok arra, hogy mit keres itt vasárnap este a lakásában olyan öltözékben és sminkben, mintha élete randevújára készülne. Talán arra is készült...

- Nem, ezt még nem mesélte - mondtam neki feszülten, majd úgy döntöttem, hogy felveszem a kesztyűt. Ha dühös voltam is Ákosra, nem hagyhattam, hogy ez a nő megalázzon. - Tudod, nem éppen azzal voltunk elfoglalva. Biztosan tudod, hogy mire célzok ezzel - mondtam elmosolyodva és láttam a nő arcán, hogy célba találtam. Egy pillanat alatt lehervadt a mosoly az arcáról, és hirtelen már nem is tűnt olyan szépnek.

- Nem gondoltam volna, hogy zsánert váltott - mondta fagyosan, majd lenézően végigmért. - Mindig is a nagy mellekre bukott - mondta büszkén és közben kidomborította a kebleit. Önkéntelenül is elmosolyodtam, most hogy kénytelen voltam alaposan megnézni őket.

- Lehet, de talán rájött, hogy az eredetinél nincs jobb.

Fogalmam sincs, hogy mi ütött belém, egyszerűen feléledt bennem a versenyszellem és nem akartam elhinni, hogy egy ilyen mázolt, sekélyes nő jobb lehet nálam. Az éjszaka igen is úgy tűnt, hogy Ákos semmi kivetnivalót nem talált bennem és az adottságaimmal is meg volt elégedve.

Láttam, hogy semmilyen visszavágás nem jut eszébe a nőnek, így csak az arca tudott egyre vörösebb lenni a dühtől. Én elégedetten elmosolyodtam, és mint a háború győztes katona fordítottam neki hátat, amikor ismét utánam szólt.

- Nem hinném, hogy az ágyban egy harmincas fel tudná venni azt a tempót, amit egy húszas modell nyújthat neki - mondta kihívóan, majd elmosolyodott. - Mindig is imádta a képességeimet.

Olyan iszonyatos erővel söpört végig rajtam a düh, hogy éreztem, nem bírom tovább visszafogni magam. Ez a nő már egyszerűen sok volt! Hogy merészel egyáltalán kétségbe vonni, és a szexuális életem firtatni? A tegnapi után arra is meg mernék esküdni, hogy életében nem nyújtott olyan örömöt Ákosnak, mint én ma kétszer is.

- Lehet - szűrtem mérgesen a fogaim között. - De talán végre az okosabb nők felé fordult, mert rájött, hogy tőlük többet kaphat még az ágyban is, mint egy olyan áskálódó, üresfejű nőtől, mint amilyen te vagy - vágtam hozzá mérgesen, amivel egy cseppet sem járultam ahhoz hozzá, hogy befejezze az áskálódást és hagyjon csendben elmenni.

- Ne merészelj sértegetni - mondta dühösen, majd lendítette a kezét, és lekevert nekem egy pofont. Remek, már a jobb arcom is kapott egy ütést... De ezúttal nem hagyom magam! És most súlycsoportomra akadtam. Sose volt kenyerem a testi erőszak, de ez a nő... Egy kanál vízben meg tudnám fojtani. Ahogy egyre nőtt bennem a düh, annál inkább csökkentek a kételyeim Ákossal szemben. Nem csodálom, hogy olyan rideg lett ezután a nő után. Egyáltalán milyen ízlése volt, hogy egy ilyen üresfejű modellt vett feleségül? Ha már modell, kicsit csúfítsunk bele a következő heti munkarendjébe. Én is lendítettem a kezem és legnagyobb döbbenetére, az ő arca is kapott egy szép pofont. A kezem nyomán úgy vöröslött az arca, hogy öröm volt nézni. Egy pillanatra tudtam csak elmosolyodni, mert ismét lendült a keze, amit ezúttal szerencsésen elkaptam. Fogtuk egymás karját és próbáltunk kiszabadulni egymás szorításából, hogy ismét megüthessük a másikat, de nem járt egyikünk sem sikerrel. Ahogy fogtuk egymást, éreztem, hogy ő bizonytalanabbul áll a lábán a tűsarkúja miatt. Áldottam az eget, hogy ezúttal én otthon hagytam a magas sarkút. Ahogy szorítottuk egymás karját, néha óvatlanul kicsúszott a keze és a hajam után kapott. Azonnal kivédtem ezt, és visszavágtam. Szerencsére nekem hosszabb szőke haj jutott, amit megtépázhattam. Azonnal felsikított, amikor hátrahúztam a fejét a hajánál fogva. A szorítása enyhült és óvatosan elengedett.

- Engedj el, befejeztem - sziszegte mérgesen.

Amint elengedtem a haját, ismét utánam kapott, de ezúttal a nyakamat kapta el, két kézzel. Ez már nekem is sok volt, éreztem, hogy az adrenalin még inkább elborítja az fejemet, és automatikusan elengedtem a nyakam szorító kezeit, és tiszta erőből pofon vágtam. Egy pillanatra megtántorodott és a szorítása lazult annyira, hogy le tudjam venni a nyakamról a kezeit.

- Mi történik itt? - kiabálta egy ismerős hang a folyosó végéről, de egyikünk sem állt meg, hogy Ákosra nézzen. A futó léptek egyre gyorsabbak lettek, a következő pillanatban pedig azt vettem észre, hogy Ákos közénk veti magát és tiszta erőből szétszed minket.

- Mi az ördögöt keresel itt Szilvi? - fordult kiabálva a nő felé Ákos. Közben elém lépett és a bal karjával maga mögé tolt.

- Csak beugrottam hozzád édes - mondta Szilvi mézes-mázosan, mintha az előbb semmi sem történt volna, és nem éppen most szedett volna minket ketté Ákos.

- Megmondtam, hogy tűnj el, volt időd elvinni a cuccaidat a lakásból! Azt mondtad, hogy nincs több pótkulcsod!

- Jaj, hát tudod milyen feledékeny vagyok, véletlenül mindig találok még egyet otthon - mondta mosolyogva, majd Ákos arca felé nyúlt, aki azonnal elkapta a kezét és közelebb lépett hozzá.

- Megmondtam, hogy fejezd ezt be! És ne törd magad azon, hogy újabb pótkulcsokat találsz, mert lecserélem a zárat. Ne fáradj azzal, hogy ismét meztelenül az ágyamban vársz, mert esküszöm, legközelebb úgy zavarlak ki a folyosóra, ahogy vagy.

Egy apró nevetés szakadt ki belőlem, ahogy magam elé képzeltem a jelenetet. Most már biztos voltam Ákos ártatlanságában és öröm volt nézni ennek a borzasztó nőszemélynek a vereségét. Szikrázó szemekkel nézett rám, amire csak egy elégedett mosoly volt a válaszom.

- Még mindig itt vagy? - kérdezte tőle dühösen Ákos.

- Már megyek is - mondta felszegett fejjel Szilvi, majd mérgesen hátat fordított nekünk és úgy viharzott el, mint egy királyi dáma. Amint elfordult a sarkon, kitört belőlem a nevetés. Ákos úgy nézett rám, mintha megbolondultam volna, ami miatt csak még jobban nevettem. Ez már egyszerűen vicc volt. Hogy lehetek ennyire ostoba és paranoiás? Azzal a tudattal jöttem ide, hogy Ákos átvert és hazudott, erre egy olyan nő fogadott itt, akiknek a létezése azt hittem, hogy csak mese. De nem, egy komédia kellős közepébe kerültem és a legszebb az egészben az volt, hogy megadhattam a nőnek azt, amit érdemelt: egy kis rendbetételt. Lelkileg és persze fizikailag is.

- Jól vagy? - kérdezte Ákos értetlenül, mire én még hangosabban nevetni kezdtem. Csak megráztam a fejem és elindultam be a lakásába. Ő döbbenten követett, ami csak tovább fokozta a nevetésem.

Mikor végre bejött utánam a lakásba, akkor próbáltam abbahagyni a nevetést, de alig ment. Közelebb lépett hozzám és aggódva nézett rám. Végre a nevetésem alábbhagyott és szép lassan el is múlt. Csak néztem a gyönyörű kék szempáramat, amikről egy órája még azt hittem, hogy elárultak. De nem... Hogy lehetek ennyire ostoba és miért nem vagyok képes józanul gondolkodni? Ismerem már Ákost annyira, hogy tudom róla, ilyet sose tenne velem. Saját magamnak okozok szenvedést az ilyen butaságaimmal. Elmosolyodtam, amit ő már végképp nem tudott hova tenni. Nem akartam magyarázkodni, vagy felesleges beszélgetésekbe kezdeni, ezért váratlanul a nyakába vetettem magam és hevesen megcsókoltam. Az aggódó és feszült testtartása nem tűnt el azonnal, de amint szorosan hozzásimultam, végre felengedett. Éreztem, hogy a vágy benne is felizzott és a teste az enyémmel együtt lángra gyúlt. Óvatosan a bejárati ajtó felé toltam őt. Éreztem a csókján, hogy egy pillanatra meglepte ez, de egyáltalán nem ellenkezett. Mikor végre az ajtónak ütközött, a vágy az ezerszeresére izzott fel mindkettőnkben. Szó szerint téptük le egymásról a ruhákat, egy pillanatra se engedve el közben a másikat. Mikor végre már mindketten csupaszok voltunk, Ákos hirtelen pózt váltott és engem passzírozott az ajtónak. Óvatosan a fenekem alá nyúlt és nem törődve azzal, hogy már így is majd kiugrik a szívem, még inkább rátett egy lapáttal azzal, hogy óvatosan megemelt és lágyan elmerült bennem. A kéjes sóhajok egymás után szakadtak fel bennem, ahogy lassan és érzékien elkezdett bennem mozogni. A lábaimat a dereka köré csavarta és közben szenvedélyesen csókolta végig a nyakam, a kulcscsontom a vállaimat és a melleimet. Az egész testem égett és olyan volt számára minden érintés, mint a gyönyör maga. Az érzékeim kiélesedtek és százszor intenzívebbnek éreztem minden érintést. Ákos úgy bánt velem, mintha a testem minden apró rezdülését ismerné és mintha tudná, hogy mire vágyok vagy éppen mivel okoz a legnagyobb gyönyört. Nem kételkedtem tovább benne, amikor végül egy őrült hajsza után átlendített a gyönyör kapuján. Azonnal betapasztotta a számat a csókjával, mert túl hangos lehettem, és talán túl vékony volt a bejárati ajtó az ilyen hangok megszűrésére.

Miután lecsengett az orgazmusom, Ákos még néhány finom lökéssel tetté teljessé a kéjt. Utána szorosan magához ölelt és elindult velem a háló felé. Közben egy pillanatra sem hagyta abba a csókot, csak azután vált el tőlem, hogy lefektetett az ágyra. Még időm sem volt ráeszmélni, hogy elvált a testünk egymástól, már vissza is bújt hozzám, ezúttal óvszerrel együtt.

Szólni akartam, hogy ha lehet, most ne habozzon azonnal visszatérni hozzám, de ezúttal erre nem volt szükség. Azonnal megcsókolt és ismét elmerült bennem. Ezúttal sokkal gyengédebbek és érzékibbek voltunk mindketten. Kiélveztünk minden apró érintést, ami a lelkünket simogatta, nem csak a testünket.

Miután vége volt, utána tudtam csak magamhoz térni és egyáltalán gondolkodni és feldolgozni azt, ami történt... Teljesen más fajta érzéseket szabadított fel bennem ez a mostani együttlét. Most azt éreztem, hogy nem csak a mérhetetlen vágyról és szenvedélyről szólt az egész, hanem ezeket szinte félretéve, csak a szívünk irányított minket, minden más teljesen háttérbe szorult. Ebből nagyon jól tudtam, hogy ami a végén vár minket, arra nem lesznek szavak. Nem tévedtem, valóban így lett... Ha lehet még 30 évesen újat tapasztalni szex terén, én megtettem. A mostani nem csak kirobbanó, de páratlan is volt. Fogalmam sincs, hogy mennyi idő után voltunk képesek magunkhoz térni, mert ez a kéj annyira mélyről jövő, hosszú és teljes volt, hogy abban a percben már biztos voltam abban, hogy én Ákoshoz tartozok és örökre beleszerettem. 

Következő rész